RENDEZVÉNYEK
|
A rendezvények közül általában a kiállítások a legnépszerübbek. Valójában miért is van szüksége egy búvárklubnak arra, hogy kiállítást rendezzen, szervezzen? Nos, e kérdést az „idöhorizont tükrében” érdemes vizsgálni. A régmúlt idökben, a DELFIN megalakulását követö években egy kiállítás megrendezését alapvetöen két cél vezérelte. Az egyik cél a búvárkodás, a könnyübúvárkodás megismertetése, népszerüsítése – természetesen beleértve az adott búvárszervezet, esetünkben a DELFIN ismertté tételét – volt. A másik cél – pontosabban egy elvárás – az volt, hogy az adott szervezet, annak felsö szervezete – a DELFIN esetében a kerületi, vagy budapesti Természetbarát Szövetség -, esetenként a valamilyen támogatást nyújtó szervezet, vagy a klub tagjainak munkahelyi rendezvényeit színesítse egy búvár kiállítás. Ezeken a régi kiállításokon általában szeretettel, segítökészen fogadták a föszervezök a búvárokat, s ingyenesen vehettek részt a bemutatókon. (Söt, gyakran meg is köszönték a részvételt.) Azután teltek-múltak az évek, s sokan rájöttek arra, hogy egy kiállítás milyen jó reklám egy búvárklubnak, tehát fizethetne is azért, hogy ott megjelenhet… Nem állítjuk, hogy napjainkban csak ilyen kiállítások léteznek, de döntö többségük ilyenné vált… A „régi kiállítások” nagy kihívásokat jelentett a DELFIN-nek, hiszen be akarták mutatni az akkortájt a „nagyközönség” által igen kevéssé ismert víz alatti világot, a felszín alatti felfedezések eszközeit, módszereit, a búvárok tevékenységét, eredményeit. S ehhez a nem kis feladathoz nagyon kis anyagi erök álltak rendelkezésre, viszont sok lelkes szakosztálytag, jónál-jobb ötletekkel, s szorgos kezek – természetesen a maguk ügyességével-ügyetlenségével – sok-sok segítséggel. A DELFIN az elsö búvár kiállítását a megalakulásának évében rendezte az OXIGÉN Gyárban. Kiállítottak itt búvár alapfelszereléseket, légzökészülékeket, víz alatti fényképezögépeket, nagyobb méretü búvár fotográfiákat, s számos édesvízi- és tengeri élölény preparátumát… A visszaemlékezések szerint a kiállítás nagy siker volt, s a gyárban dolgozó delfintagok „tekintélye” is jelentösen növekedett… Az elsö 15 esztendö kiállításairól így emlékezett meg Ignácz Ibolya a „DELFIN STORY”-ban: TOVÁBB
>>> A késöbbi évek során is több kisebb-nagyobb kiállításokon mutatkozott be a DELFIN, melyek közül talán az egyik legnagyobb szabású rendezvény az 1982. évi Ferencvárosi Sportnapokon rendezett bemutató volt. A József Attila lakótelep mellett lévö szabadtéren-sportpályán szervezett három napos rendezvényen a Szakosztály több sátorral települt ki, melyekben a búvárkodás egyes szakágait, felszereléseit mutatta be. Kiemelt érdekessége volt a kiállításnak a búvárfelszerelések történeti fejlödésének bemutatója, ahol számos „muzeális” jellegü tárgy is megtekinthetö volt. Ennek ellenére a legtöbb látogatót a merülötornyban tartott búvárbemutatók voltak, ahol tekintélyes méretü halak között tevékenykedtek a búvárok a nagyméretü ablak elött csoportosuló érdeklödök nem kis örömére...
A kiállításokon kívül az elmúlt évtizedek számos más érdekes rendezvényének is emléket kell állítani. Könnyübúvár vetélkedök, búvároktatás-képzés, téli klubestek, a Delfin-teák, de ide sorolhatjuk a szakosztály klubnapjait is… Az elsö elöadások közül kiemelésre érdemes a „Kék dimenzió”. A Budapesti Természetbarát Klubban1966. december elsején tartott vetített képes elöadásról – annak idején – így írt Z. Vince György:
A rendezvényekröl összefoglalót a DELFIN STORY „A 15 további jelentös eseményei … Mozaik…” c. írásában olvashatunk… TOVÁBB
>>> A Szakosztály tagjainak képzése, továbbképzése nem csak a régi idökben – mint az elözöekben olvashattuk – volt egy fontos feladat, de ezt a „hagyományt” a delfines búvárok napjainkig megörizték. A Szakosztály vezetése mindig fontos feladatának tekintette, hogy régi-új tagjai a legkorszerübb ismeretek birtokában legyenek, de ehhez az is kell (kellett), hogy a delfines búvárok maguk is így gondolják. (Biztos, hogy ehhez az egyesületi szemlélet is jelentösen hozzájárult, s az új tagjaink látván a régi, tapasztal búvárok ilyen irányú törekvését, természetesnek vették a továbbképzés, a magasabb minösítés és a búvár szakirányú ismeretek elsajátításának fontosságát.) A DELFIN rendszeresen szervezett – és szervez napjainkban is – házi elméleti továbbképzéseket (a legutolsó ismeretfelfrissítö tanfolyam a 2005. január 1-én életbelépett MBSZ új Merülési Szabályzat megismerését célozta) uszodai és nyíltvízi célirányos merülési gyakorlatokat, ügyességi versenyeket. A szervezett, a búvároktatási rendszerek keretében megszerezhetö minösítö tanfolyamok is gyakoriak a Szakosztály keretében. A búvárismeretek elsajátításának, elmélyítésének igényét mi sem bizonyítja jobban, hogy a néhány éve szervezett PADI mentöbúvári tanfolyamon a Szakosztály tagok közül a CMAS merülésvezetök, búvároktatók is részt vettek. A NITROX és DAN Oxigén Felhasználói (provider) tanfolyamok is igen „népszerüek” voltak és a tagjainak döntö többsége eredményes vizsgát tett. Komoly érdeklödés nyilvánul(t) meg az MBSZ szakbúvár tanfolyamok iránt is, a delfinesek e képzési forma bevezetésétöl kezdve éjszakai, barlangi sportbúvár, jég alá merülö, hidegvízi, zártruhás, kétfokozatú roncsbúvár, mélymerülö képzésen vethettek részt, természetesen minösítésüknek és búvárgyakorlatuknak megfelelö szinteken. (Az elmúlt két évben négy szakbúvár – roncs I.-II., mélymerülö, éjszakai – tanfolyamot szerveztünk a DELFIN-ben.) A fokozatos-folyamatos képzés eredményeként a DELFIN búvárai között az elmúlt 10 évben – a Szakosztály létszámhoz viszonyítva – mindig meglehetösen magas (volt) a merülésvezetök és búvároktatók aránya.
Könnyübúvár bemutató - Delfin Shaw, a DELFIN legnagyobb szabású rendezvénye volt. A csepeli „Delfin-tó” mellett megrendezett háromnapos kiállítás, ékszakai és nappali búvárbemutatóról az alábbiak olvashatók a DELFIN STORY-ban: „Volt itt narrátor, hangosító berendezés aggregátorral üzemeltetve, úszó DELFIN –embléma, müsorvezetök, zászlók, léggömbbel felengedett – sajnos, a müsoron kívül elengedett – óriás zászló, csónakok és vetítés, tábortüz és látványos kiállítás, sok búvár, s sajnos mindössze 200-250 nézö. … Amit könnyübúvárok betudnak mutatni egy kiállítás keretében, azt bemutattuk. … Különösen nagy jelentöségü, hogy a DELFIN egész közösségét megmozgatta ez az akció. Mindenki, aki feladatot kapott, elvégezte idöben és jól. Szinte teljes létszámban részt vettek a tagok az elökészületekben, a szervezésben, a három-négy „elö-túrán”, gyakorláson és a bemutatón. Magánidöben, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Elismerés csak erkölcsi volt, a nézök tapsa, és az ötlet kitalálóinak köszönete…”
Ez 1994-es esztendö egy látványos és érdekes búvárbemutatóra „hozta össze” a DELFIN tagjait. Nyár végén, a Lakiteleki Falunapon rendezvényeinek keretében a nagy számú nézö elött, holt Tisza-ágban tartottak bemutatót. Volt itt stég, hangosítás, müsorvezetö, úszó delfines emblémák, uszony bemutató, víz alatti páros gyakorlatok, s még sok minden más. A bemutató igazi kihívás elé állította a szervezöket, hiszen a nézök nem láthatták a víz alatt történteket, s ezért olyan gyakorlatokat kellett „kitalálni”, melyeket a partról is követni, ellenörizni lehetett, s nem utolsó sorban „pergösek”, szórakoztatóak és érdekesek voltak…
Az elmúlt években a DELFIN többnyire kisebb rendezvényeken szerepelt, vagy társrendezö-közremüködöi feladatokat látott el. Ezzel szemben számos jelentösebb, kiemelésre érdemes esemény szervezésében, megvalósításában egyénileg vettek részt delfinesek. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen rendezvény: „Merülötorony” avatás a Lakiteleki Népföiskolán, A merülés biztonságáért – konferencia, Komáromi Kolos fotókiállításai és vetített képes elöadásai, Búvárkönyvek kiállítása a HUNGEXPO Sport Kiállítás kiegészítö rendezvényeként…S persze számos alkalommal voltak egyesületi-szakosztályi vetítések, elöadások… Karácsony.
A DELFIN legrégebbi, s máig megmaradt hagyománya
a Szakosztály tagjainak közös Delfin Karácsonya.
A karácsonyfa, a köszöntés, a sütemények,
s a koccintás az ünneplés része. Az
évek során apró változásokon
ment keresztül az ünnepi ajándékozás:
kezdetben egyileg, ki-ki búvárbarátjának
kedveskedett, késöbb kialakult a sorsolással
történö ajándékpáros választás.
Az ajándékok is változtak idövel: volt
olyan idöszak, amikor a „testre szabott” saját
kezüleg készített tárgyak voltak divatosak.
Ezek közül is a humoros ajándékok aratták
a legnagyobb sikert… A Delfin Karácsony szép,
barátságos és meghitt közös ünneplés,
szokása sokáig maradjon meg tagjai körében…
A búvárok Karácsonyához kapcsolódik
a víz alatti karácsonyfa állítás
szokása. A DELFIN búvárai – hol többen,
hol kevesebben –
* * * Július 23-án, szombaton, Gödön ünnepelte az FTSK DELFIN Könnyübúvár Szakosztály megalakulásának 40 évfordulóját. Úgy tünt, hogy a természet nem lesz barátságos a 40 éve természetbarát DELFIN Szakosztály tagjaihoz, családtagjaihoz. A megalakulásunk 40 éves jubileumi megemlékezésének reggelén – a meteorológiai elörejelzés ellenére – elöször csak sötét felhök gyülekeztek, majd a délelött folyamán megindult esö formájában az égi áldás… S az esö egy szabadtéri rendezvénynek, bemutatónak, felszerelés próbának, ügyességi versenynek, valamint szabadtéri evés-ivásnak, beszélgetésnek nem igazán kedvez… A délelött a jó idö várásán túl evéssel, ivással (föleg üdítö fogyasztással, készülvén a medencében történö búvárkodásra) telt el. S végül kiderült, hogy a tervezett programot igaz felborító esö, valójában jó alkalom volt a nyugodt, ráérös beszélgetésre, a 40 év történéseinek felidézésére, vetített képek és videó filmek megnézésére… Dél felé – valószínüleg – a természetnél ügyeletben lévö felelös is rádöbbent, hogy az esö nem túl barátságos „gesztus” a természet barátai felé, s szinte az egyik percröl a másikra elállt az égi áldás, szétfutottak a fellegek, s kisütött a nap… Következhetett tehát elöször a régmúlt búvárfelszerelések – maszkok, uszonyok, háttámlás palackok, búvárgallér, hátreduktorok, régi müszerek – bemutatója. A jelenlévö búvárok a helyi medencében ki is próbálhatták a ma már használaton kívül lévö felszereléseket. Érdekes – vagy inkább természetes? –, hogy a 30-40 éve gyártott hátreduktorok, búvárgallér ma is üzemképesek. (Igaz, tulajdonosaik az idöszaki karbantartásukat sem mulasztották el.) Különösen érdekes volt a régi Royal Mistral után az AQUA LUNG új, az elmúlt évben piacra dobott MISTRAL hátreduktorát kipróbálni. (Az új MISTRAL-t a békásmegyeri DIVEX búváráruház bocsátotta kipróbálásra – az ünnepi alkalomra való tekintettel – a DELFIN-esek rendelkezésére, amit itt és most kiemelten és hálásan megköszönünk!) A régi és az új hátreduktor közül az „új” lett a gyöztes: a tapasztalatok szerint jobban, és többet „adott”.
A felszerelés próbák után jöhetett a nap „fénypontja” a búvár ügyességi verseny. Az „összesorsolt” három fös csapatok elöször összemérhették tudásukat, ügyességüket víz alatti távúszó versenyben (persze uszony nélkül). A második gyakorlat során azt döntötték el a résztvevök, hogy egy levegövel ki tudja többször vízteleníteni a maszkját.(Öt víztelenítés volt a rekord. Azt, hogy ez sok, vagy kevés, tehát jó teljesítmény-e, azt döntse el a T. Olvasó egy személyes próba után. Technisub LOOK tip. maszkot használtunk.) Következett – szabadtüdövel – a medence fenekén felhalmozott ólomsúlyok keresése, partra vitele. Az utolsó „vizes” gyakorlatkor a csoportok egy meglehetösen rövid tömlöjü második lépcsö használatával úszták körbe-körbe a medencét, persze szintén uszony nélkül. (Ez is egyszerü gyakorlatnak tünik, érdemes kipróbálni, majd a tapasztalatokat levonni…) Természetesen egy búvárverseny nem csak gyakorlatból kell, hogy álljon, a befejezés egy a magyar búvártörténelemböl, merülési szabályokból álló „búvár fejszámoló” tesztlap kitöltése volt. (A jó eredmény igen pozitív „kisugárzású” volt: a kiszámított eredmény 2015, volt, s a helyes eredményhez eljutott versenyzök, mindegyike tudta, hogy milyen jeles esemény lesz abban az évben: 50 éves lesz a DELFIN.) Következett a „bajnok csapat” köszöntése, majd tombola – köszönjük a tombolához a Szenteltvíz Búvárbolttól kapott ajándékokat – , majd a torták felvágása, s koccintás a múltbéli sikerek emlékére, majd beszélgetések, gondolatok-tervek a közeli, s távolabbi jövöre… S lassan besötétedett, s elkövetkezett az a pillanat, amit Petöfi Sándor így írt meg (bár a szomszédok egyszer sem jöttek, és sem nem kopogtattak): „…kihörpinték boraikat,/ Véget vetnek a zenének / S haza mennek a legények.” (Persze a leányokat sem hagyták, hagytuk ott.) E kellemes és szép nap Szakosztályunk két tagjának a kedves és figyelmes vendéglátása nélkül nem jöhetett volna létre…Köszönjük Nekik! (Az írás megjelent a BUVARINFO világhálós oldalán, a „HÍREK” között) * * * DELFIN KARÁCSONY’2005 Idén december 15-én, csütörtökön tartottuk a Delfin Karácsonyt a Benczúr-házban. Delfin Karácsony, Szakosztályunk talán legrégebbi hagyománya –, amit legjobb tudomásunk, a sárguló fotók, a régi beszámolók, s természetesen saját emlékeink szerint – ami az elmúlt 40 esztendöben minden évben megrendezésre került…
A patinás környezet kellemes helyszínül szolgált és megalapozta a Karácsony esthez elengedhetetlen meghitt hangulatot. A bensöséges és családias érzetet növelte, hogy csak a Szakosztály tagjai és hozzátartozóik voltak a rendezvényre meghívottak.
Az ünnepséget Garamvölgyi Csaba szakosztályvezetönk nyitotta meg, halk karácsonyi zene hangjai mellett köszöntötte az összegyülteket.
A szokásokhoz híven a sorsolással – idén élve a Világháló adta lehetöségekkel, elektronikus levelezés keretében – választott „névtelen” ajándékozás következett. Az ajándékok kiosztásában, a nyilvános csomagbontásban a Szakosztály tagjai közül közfelkiáltással választott két férfi Delfin angyal segédkezett. (A közhiedelemmel ellentétben az igazság az – s jó, ha ezt így Karácsony elött megjegyezzük –, hogy az agyalok mind férfiak!) Az ajándékok döntö többsége a búvárkodáshoz kapcsolódott. (Természetesen nem maradtak ajándék nélkül a vendég hozzátartozók sem…)
Az ajándékbontások végeztével a falióra mutatóinak állása a kései estebéd idejét jelezte….A szépen terített – zöldségfaragó világbajnok által sütötökböl készített tengeri fantázia kompozícióval díszített – asztalon változatos hideg és meleg ételekben bövelkedö svédasztalos vacsora komoly kihívást jelentett még a legjobb étvágyú búvárainknak is…
A
Delfin Karácsony búvárok karácsonya,
tehát ilyenkor is kell (illik) valami érdekes „vizes-búváros”
dolog is, hogy teljes legyen az est. Lévén, hogy
víz legfeljebb a poharakban – jóféle
ásványvizek (is) – voltak, ezért maradtak
a képekben megörökített emlékek.
A szépek, színesek, emlékezetesek és
érdekesek. Szakosztályvezetönk meglepett bennünket
az év Delfin túráiból, eseményeiböl
és történéseiböl összeállított
szép fotó válogatással. S, ha már
vetítünk, akkor folytassuk – felkiáltással
megnéztük az elözö napokban kézhez
kapott DC-ROM-ot, Marczy Attila búvárbarátunk
által a St. John’s zátonyoknál októberben
forgatott, igényesen kidolgozott búvárfilmjét.
A film vetítésére azért is esett a
választás, mert a túrán több
Delfin búvár is részt vett, s akik nem jöttek,
azok most, a látottak után még inkább
sajnálhatták távolmaradásukat…
DELFIN NAP - 2006. június 24., Gödalsó
Delfin Nap Gödalsón. A második. Lehet, hogy hagyományos rendezvény lesz? Ne találgassunk, majd meglátjuk pár év múlva… A második Delfin Nap sokban hasonlított az elsöhöz, leginkább abban, hogy jó volt a hangulat, érzödött a barátság, s nem utolsó sorban, hogy jól sikerült… Bizonyítják ezt a fényképek, az utólagos beszélgetések, de leginkább az, amit az ember akkor ott, majd késöbb érzett… Mi is történt itt (ott), s miben volt más, mint egy „átlagos” egész napos medencés buli? Amennyiben mindössze annyi lett volna – tehát eszünk, iszunk, beszélgetünk, viccelödünk – , nos akkor biztos, hogy nem írnánk Világhálós oldalunkon erröl a napról, legfeljebb egy-két „vidám” képpel jeleznénk, hogy ilyen programunk is volt, javítva a „túrastatisztikánkat”. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az elöbb említettek nem voltak, hiszen egy közös rendezvénynek részei azok. (Mi az hogy, nagyon is!) Evés az volt böven és folyamatosan, voltak olyan percek, amikor a szervezök aggódhattak, hogy az édes-sós-kerek-töltött-kókuszos-csokoládés-tepertös-marcipános-négyszögletes-gömbalakú-lapos- csillag formájú stb. finomságok megártanak a résztvevöknek. Na meg a fö étek, a babgulyás. (Köszönet a bevásárolóknak, elökészítöknek, a tüzgyújtóknak, a bogrács-öröknek, tehát ezt az egyszerü (?), de mégis fenséges ételt közös munkával elénk varázsolóknak.) Persze egy ilyen nap nem csak evésböl-ivásból, no meg éves beszámolókból, vetítésböl áll… (A meglepetés vetítésért köszönet szakosztályvezetönknek!)
Búvárok vagyunk, tehát természetesen búvárkodtunk is a Delfin Napon. Elméletben is, meg gyakorlatban is. Idén a sorsolással összeválogatott csoportok (apró, de jó felismerhetö müanyag totemállatuk szerint a Cápa, az Orka, és a Polip csoport) elöször egy búvár ki-mit-tud-on mérte össze ismereteit. A kérdések a búvárkodás történetéböl, a Delfin történetéböl, a búvárfelszerelések használatából, a merülési szabályok köréböl, a magyar búváremlékek az 1900-as évek elejéröl, a búvár és a betü (magyarul irodalmi ismeretek a búvárkodásról), s búvár hibák felismerése fotók alapján téma körökböl kerültek ki. A kérdez-felelek izgalmas, érdekes, tanulságos volt, s biztos, hogy mindenki tanult is belöle… Vitathatatlan, mindenkinek módja volt búvár tudása-ismeretei csillogtatására… Az ilyen vetélkedök legnehezebb része a pontozás, a pontok alakulásának követése. Nos itt és most egyszerü volt, mivel a helyesen válaszolókat az aznapra „hatályba léptetett”, pontosabban kinyomott és kiadott 5 és 10 Delfin papírpénzekkel díjaztuk…
A verseny ezzel a megmérettetéssel még nem dölt el, mert nagyon fontos az elméleti tudás, de egy gyakorló (merülö) búvárnál mit ér a tudás, ha nem párosul a gyakorlattal? Ízelítö a víz alatti ügyességi csapatverseny számaiból: víz alatti gyaloglás szabadtüdövel, dekóbója felengedés szabadtüdövel, víz alatti súlyzacskók gyüjtése szabadtüdövel, ki tudja egy levegövel a legtöbbször vízteleníteni a maszkját (5 volt a legtöbb). Az egyes gyakorlatok díjazása itt is Delfin papírpénzekkel történt… Az idö kiváló volt, pontosabban tüzött a nap és rekkenö höség volt. A medence vize kellemes meleg, szinte bársonyosan simogatta a belemerülö testét… Nos a verseny végére mindenki eljutott a második borzongásig… A végsö eredmény megállapítása egyszerü volt: mindössze a Delfineket kellett összeszámolni, s máris üdvrivalgás közepette átvehették a bajnokok, a második helyezettek, s a dobogó dicsöséges harmadik helyére magukat felküzdök az érdekes, hasznos, a búvárkodáshoz kapcsolódó könyvekböl, kazettákból, nagyméretü búvárfotográfiákból álló díjaikat…
S volt még a délután „fényét és hangulatát” emelö tombola is! (Köszönet az érdekes, értékes tárgyakért és a szervezésért Verók Katinak) A tombola bevételét a az önhibáján kívül súlyos balesetet szenvedett Oszlánzci Kristóf búvárúszó versenyzö gyógykezelésének támogatására ajánlottuk fel. Az óra mutatói lassan (?), de biztosan haladtak elöre, s nap is egyre alacsonyabbra ereszkedett… Volt még tortafelvágás és pusztítás, koccintás(ok), beszélgetés, egyéni és közös fotók, majd eljött a búcsúzás ideje… Jövöre
újra Delfin Nap?
* * *
2006. december
DELFIN
NAP ’ 2007
Meleg,
napsütés, jó hangulat, vetítés,
medence kristálytiszta, kellemes hõfokú kék
vízzel, maszk és légzõkészülék,
evés-ivás, beszélgetés, tombola, jókedv,
nevetés, s nem utolsó sorban a barátság
és összetartozás érzése…
Köszönet
a szervezõknek, köszönet a házigazdáknak,
köszönet a Szenteltvíz Búvárboltnak,
akik tombolánkat színesítették ajándékaikkal…
2007. június
2007. augusztus |
|||||||
